A Ninjutsu

A legáltalánosabb válasz, amit a Ninjutsu magyarázatára kaphatunk az a “ninja harcművészete”, vagy a “rejtőzködés és lopakodás művészete”. Valóban ennyi lenne?
Hatsumi Sôke írásait olvasva, tanításait megtapasztalva és a tapasztalatokon keresztül értelmezve egy jóval komplexebb világ tárul elénk.

A Ninja Hachimon tanulmányozásával észrevehetjük, hogy a rejtőzködés – lopakodás csupán 1/8-a, illetve 2/18-a a teljes tudományuknak. A “ninja harcművészete” meghatározás már tágabb kereteket ad, ám felvet egy újabb kérdést: Ki volt a ninja?

Mielőtt utat nyernének elménkbe a filmbéli ninja ábrázolások emlékei, nézzük mit ír róluk Hatsumi Sôke:

“A ninja-k történelme egyes források szerint 4300 évre nyúlik vissza, mely során többször játszottak fontos szerepet egyfajta kulisszák mögötti hatalomként Japán történelmi eseményeinek alakulása során.”

“A ninja az, akinek létezését a Budô szelleme fejezi ki. Gyilkos technikák helyett érzékeléssel és tudatossággal védte meg magát. Elkerülte a felesleges konfliktusokat, és még ha volt is nála kard, megtalálta a győzelemhez vezető utat annak bemocskolása nélkül. Ezek a Ninjutsu igazi technikái.”

“Sem a harcművész, sem a ninja nem szereti a harcot vagy az erőszakot. A ninja a szó valódi értelmében olyan művész, aki szereti a természet szépségeit és az emberi szellemet.”

A ninja eleinte Shinobi-ként, a tudományuk Shinobi no Hô-ként (Shinobi módszerek, a kitartás iránya) volt ismert. Módszerek, melyekkel észlelni lehet a világ számára jó dolgokat, kitartani és gyakorolni, hogy az egyén erkölcsös lénnyé váljon. Módszerek, melyekkel az egyén megtudhatja sorsát, más embereknek vagy az világ egészének szentelheti életét. Ezek a módszerek később  Ninjutsu-ként váltak ismertté (a Nin (忍) kitartást vagy tűrést jelent, míg a Jutsu (術) művészetet vagy készséget). Mindez idővel Ninpô-vá fejlődött, amely magába foglalja a vallásos és filozófiai fogalmat, valamint a háború művészetét.

“Az igazi Ninjutsu nem orgyilkosok vagy bajkeverők számára van, hanem azoknak akik művelni szándékozzák a kitartást és béketűrést annak érdekében, hogy jobb utakat találjanak a boldog élethez.”
Hatsumi Masaaki

A ninja által viselt fekete ruha a türelmet és az ember rejtett becsületességét képviseli. A türelem a fennálló sértéstől és elnyomástól függetlenül való elrejtőzés fenntartásának képességét jelenti.

Viszonylag gyakran találkozhatunk a Ninjutsu kapcsán a “harcos szív” kifejezéssel, valamint annak fontosságával, hogy a harcos szívével rendelkezzen az egyén. Ám a “harcos szív” meghatározása rendszerint elmarad. Álljanak itt ezért a következő hiánypótló sorok:

“A harcos szíve őszinte szívet jelent. Ahogy a Kajô Chikusei tanít minket, az egyénnek igyekeznie kell olyan gyengédnek lennie, mint egy virág és olyan egyenesnek, mint a bambusz.”
Takamatsu Toshitsugu

“A ninja az őszinteségnek és igazságosságnak kell szentelje magát.”
Takamatsu Toshitsugu

A Ninjutsu korántsem olyan egyszerű, mint azt először gondolná az ember, hiszen nem csak technikákból áll, hanem azok alapjait adó egyetemes alapelvek sokaságából, mely alapelvek egyben az otthont adó világunk, környezetünk és személyünk természet kapcsolati hálója. Az igazi Ninjutsu gyakorlónak a maga teljes egészét kell gondosan fejlesztenie és nem csak egy-egy területet, ráadásul ügyelnie kell a helyes lelki- és értelmi magatartás fenntartására. Helyes magatartás hiányában a jó könnyen rosszá válik.

Meglátásom szerint a Ninjutsu-t oktatni nem lehet, azonban a Ninjutsu és Budô útján előrébb haladó személyeket követve képesek vagyunk fejleszteni magunkat. A Bujinkan-ban Hatsumi Sôke az, aki Takamatsu Sensei nyomain haladva mutatja nekünk az utat, s őt követve haladnak a japán és külföldi Shihanok. Tanulóként feladatunk, hogy megtaláljuk helyünket e láncolatban és a forrást követve biztosítsuk a nyomot az utat keresőknek.

 

Forrás:
Hatsumi Masaaki (2004) ‘The way of the Ninja’
Hatsumi Masaaki (1988) ‘Essence of Ninjutsu: the nine traditions’